Ez az a hely ahol elkezdődtek a tanulmányaim, ahol először kerültem (tudatosan) nagyobb közösségbe, ahol megkellett mutatnom mit tudok. Debrecent többek között emiatt az épület miatt sem hagynám el. Tele van számomra sok tanulságos emlékkel. Itt éreztem először milyen "lent" és milyen "fent". Legszivesebb el sem hagynám az intézményt nyolcadik év végén, de ez sajnos nem opció. Édasanyám azt mondta, lehet egyenlőre ide húz a szívem,de az élet során elfogom felejteni ezt a helyet. Mostani fejjel még reménykedek benne "soha sem fognak az emlékeim elhomályosodni".
